Monaco gazdasága
Monaco gazdasága | |
Monaco látképe | |
Fizetőeszköz | Euró |
Pénzügyi év | naptári év |
Kereskedelmi szervezeti tagság | EUCU |
GDP | |
Összes | Nominális: 7,181 milliárd $ (2018)[1] PPP: 7,672 milliárd $ (2015)[4] |
Egy főre jutó | 185,741 $ (2015)[3] |
GDP ágazatonként |
|
Infláció | 1.5% (2010) |
Népesség a szegénységi küszöb alatt | ismeretlen |
Munkaerő | 52 000 fő (2014) |
Munkanélküliségi ráta | 2% |
Főbb iparágak listája | banki szolgáltatás, turizmus, vendéglátás, szolgáltatás, biztosítás |
Export | 964.6 millió $ |
Import | 1.371 milliárd $ |
Államadósság | ismeretlen |
Állami bevételek | 896 millió $ |
Állami kiadások | 953 millió $ |
Monaco |
---|
Monaco politikája |
Jelképek |
Városok |
Egyéb |
Lásd még |
A Monacói Hercegség gazdasága elsősorban a turizmusra, a szerencsejátékokra és a banki tevékenységekre épül.[5] A Francia Riviérán fekvő törpeállam népszerű üdülőhely, amely kaszinójával és kellemes éghajlatával vonzza az odalátogatókat. A kis ország a közelmúltban sikeresen diverzifikált a tercier szektor és a kisebb, magas értékű, nem környezetszennyező iparágak felé. A Monacóban élőkre, valamint az ott vállalkozó külföldiekre nem vetnek ki személyi jövedelemadót és vagyonadót, az iparűzési adó mértéke pedig alacsony. Az ország adóparadicsom mind az állampolgárok, mind a bevándorlók és külföldi vállalatok számára, valamint népszerű offshore terület. Az állam monopóliumokat tart fenn számos ágazatban, többek között a dohányiparban, a telefon- és a postai szolgáltatásokban.
Monaco gazdasága napjainkban
[szerkesztés]A gazdasági fejlődés a 19. század végén a Franciaországgal való vasúti összeköttetés és egy kaszinó megnyitásával lendült fel. Monaco gazdasága ma már elsősorban a pénzügyekre, a kereskedelemre és a turizmusra épül. A kedvező adózási feltételek máig számos külföldi vállalatot vonzottak Monacóba. 2011-ben az 5,748 milliárd dolláros éves GDP-bevétel mintegy 75%-a ilyen cégektől származott. Hasonlóképpen, az éves bevétel közel 15%-át az idegenforgalom teszi ki, mivel a törpeállam a híres monte-carlói kaszinó 1856-os megalapítása óta a turizmus egyik fő központja. A kaszinó megjelenik a svéd ABBA popegyüttes Money, Money, Money című dalában is.
A monacói GDP fő alkotóelemei a pénzügyi és biztosítási, valamint a tudományos és műszaki tevékenységek.[6] A monacói bankszektor meglehetősen nagy: a konszolidált banki eszközök 2011-ben 8,42-szeresen meghaladták az ország GDP-jét. A Monacóban működő bankok hagyományosan a privát vagyonkezelési szolgáltatásokra szakosodtak.
A Franciaországgal közösen létrehozott gazdasági- és vámunió szabályozza és végzi a banki tevékenységet, a vám- és adóügyeket, a postai szolgáltatást és a távközlést. Az euró bevezetése előtt Monaco a monacói frankot használta, amelynek árfolyama a francia frankhoz volt kötve. Ma már az ország az eurózóna tagja, az Európai Uniónak viszont nem. Monaco saját euróérméket veret.
Monaco híres a tengeri tudományok területén végzett kutatásairól. Az Oceanográfiai Múzeum, melynek igazgatója korábban Jacques-Yves Cousteau volt, a világ egyik legelismertebb intézménye a maga nemében. Monaco a világ minden tájáról importál és exportál termékeket és szolgáltatásokat. Az országnak mezőgazdasága nincs.
Monaco mint adóparadicsom
[szerkesztés]Monaco nem vet ki jövedelemadót a magánszemélyekre. Ennek hiánya számos, úgynevezett adómenekültet vonz a hercegségbe, akik jövedelmük nagy részét Monacón kívüli tevékenységből szerzik; a legtöbb figyelmet az olyan hírességek kapják, mint a Formula–1-es versenyzők, de túlnyomó többségük kevésbé ismert üzletember.
1998-ban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adta ki az első jelentést az adóparadicsomok pénzügyi rendszereinek következményeiről. Monaco nem szerepelt e területek listáján egészen 2004-ig, amikor az OECD felháborodását fejezte ki a monacói helyzet miatt, és legutóbbi jelentésében elítélte azt, hasonlóan Andorrával, Liechtensteinnel, Libériával és a Marshall-szigetekkel, hangsúlyozva a pénzügyi információk közzététele és hozzáférhetősége tekintetében az együttműködés hiányát az említett országok részéről. 2000-ben a Pénzügyi Akciócsoport jelentésében megállapította, hogy a monacói pénzmosás elleni rendszer átfogó. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európa Tanács 36 másik területtel együtt Monacót is adóparadicsomként tartja számon.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Economy of Monaco című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=MC&name_desc=false
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.KD.ZG?locations=MC&name_desc=false
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.CD?locations=MC&name_desc=false
- ↑ a b https://www.cia.gov/the-world-factbook/countries/monaco/
- ↑ (2022. augusztus 2.) „Monaco” (angol nyelven). The World Factbook, Kiadó: Central Intelligence Agency.
- ↑ Economy and Finance / IMSEE - Monaco IMSEE. www.monacostatistics.mc. (Hozzáférés: 2022. augusztus 12.)